Friss

Sziasztok!


Sajnálom, ez még mindig nem a fejezet :/ de jövő hétre tényleg kész lesz! Súlyos hibát követtem el, mikor 2 hete félbehagytam a 18. fejezetet. Egész hétvégén csak kínlódtam vele, nem nagyon ment az írás. A jövő hetem nagyjából nyugis lesz, úgyhogy igyekszem egy kis előnyt is kovácsolni magamnak, hogy ne kelljen megint ennyit várnotok a következő részre!
Érdeklődtetek egy páran, hogy mi újság a nyelvvizsgával. Először is köszi mindenkinek, aki szorított nekem vagy csak egy pillanatra is eszébe jutottam. Legnagyobb örömömre sikerült, megvan. Szóbeli, írásbeli egyaránt. Stresszes két nap volt 2-3-a, meg úgy az az egész hét, de megérte, most már teljesen nyugodt vagyok és eggyel kevesebb teher. :) Szóval nagy az öröm! :)


De nem csak üres kézzel jöttem ám!  Egy rövid részletet hoztam a fejezet elejéből :)


"Szemeim hirtelen pattantak fel. Hunyorogva néztem körbe a szobát elárasztó világosság miatt. Fáradtabbnak éreztem magam, mint mikor lefeküdtem, de tudtam, hogy nem most van itt a lustálkodás ideje, mennem kell.
Az órára pillantva egyből kiugrottam az ágyból.
- Fenébe, fenébe, fenébe! - suttogtam idegesen, majd a fürdőbe rohantam. Pár perc múlva a park bejáratánál kéne lennem, én meg még csak most keltem fel.
Gyorsan beálltam a zuhany alá, amint végeztem törülközőt tekertem magam köré. Fogmosás, fésülködés, és újra a szobában voltam. A ruháimat másodpercek alatt választottam ki és kapkodtam fel, hogy a mai nap szükséges kellékeit tudjam már pakolni.
- Hova ez a nagy sietség? - hallottam meg egy álmos hangot.
Egy percre az ágyam felé fordultam, ahonnan Martin – könyökén támaszkodva - engem szemlélt. A haja kissé kócos volt, de szemei élénken csillogtak és egy kedves mosolyt villantott rám.
- Tízkor találkoztam volna Chace-el, rohannom kell" 




Pénteken friss! (Elképzelhető, hogy csak a késő esti órákban, de hozom)


puszi, Csillu